bélla véleménye a diplomássok magányosságáró'
2011.03.04. 11:03
Óvasom ezt az én kedves kis Motymotyi a barátnémot ,motymoty.blog.hu/2011/03/03/285_7 illetve hát a blokkját , (vagy mi a nyovoját? tuggyátok hát ezt e’ amit én is írok - csak tunnám mi a francnak ?)
Írja ám, hogy, ezek a diplomás féle népek. ( a diplomás sok = diplomás sokk - ez azé’ jó kis szóviccecske nemdebár.)…szóval ezek a diplomások nagyon magányossak lesznek ám az idővel, így ahogy építik magokot, az országot, és lassan égve fölemésztik, föláldozzák önmagokat „értünk emberekér’ a mi üdvösségünkér”, értem is, érded is, bélákért és béllákér'…. Mert hogy ez ez vóna a fölvállalt kamrájok (lehet ho’ karmá-jokot kőne irnya – de így meg oszt végkép nem vóna semmi értelme. no mindegy.)
Szóval ott tartottam, hogy: Szeginnyeim...Híjjába mindenkinek meg van ám a maga keresztye...nékik nyomoróttakra meg még rárakodik a fene nagy itellektulitások is (tudok ám én illyen szavakot is van ám itt gépemen nékem gougler itt fönn a jobb fölső sarokba, hogy a franc essen beléje – az sugallya ezekket.)
Az ám a baj…lehet változik ez a cudarvilág csak a hibák, azok nem… vignyetták meg acímkék azok megmaradnak, csak átalakónak…
Vó't ugye régen: a "suba a subáho’ guba a gubáho’"…meg ilyenek
Mos meg mi van? Ugyan a’ csak átcímkézve
"újgazdag az újgazdagho', olajügyes valamillen másik maffiózóho' ,
magas kvalifikációjó (ezt is abbó a guglerbő' néztem ki) a magas kvalifikációjúho’,
…orvosi oklevél a a mérnöki diplomáho’...(vágyódik ugye).
…mer aszonygyák , (attó’ fének ezek az én diplomássaim) - mi lesz velök, ha létre gyün ugyann valami alantas friggy… ami lelkükbe, esetleg még testükbe is kielgégülléshö' vezetdődik ....de osztán idővel is oda lesz a "nagyszerelem" (ami ezek szerint persze nincs is) hogyan tunnak akkor kommunkálni majd akkoron a partnervel…ha előzőleg nem vót meg közös szellemi plecsnyi , nem lesz közös placc, nem lesz közös téma… - meg fog hallni köztök a páros beszéd.
Ebben tagadhatatlan van ám igazság, de azé' ... ollyan ám kicsinyt nékem mint az egyszeri mesében…az egyszeri legénnyel leánnyal megy az egyszeri kisfejszével - emlékeztek tán még rá’: "mi lesz ha maj’ a még meg se született gyerek fejire esik?".
Szóval énszerintem... ez is csak ollyan elefántos csontos torony féle ez is, amivel ez értelmesség, (abbó is leges-leginkább a fejérnép - mer közölök is az asszon' az aki mindég rátartibb) magamagát bé lakatojja, aztán rí' hogy mér van ez emigyen, mér van ő ki (szerintem meg be) rekesztődve ebbő' a fajta jóbó'...
Één… annak idejin amennyire még emlékezem, ilyentájt koromban, nem foglalkoztam evvel a témával. Egyre emlékszem csak: dugnyi megvallom az őszintét: szerettem (igaz előfordót, hogy csak vóna’- na de azé’ csurrant cseppent...má ne szószerint értsitek) …a többi dolog meg időközben csak ugy meggyütt valahonnan…ahogy is Zorba a patalyi giros árus mondaná…”táncóni kő bélla... (mer hogy úgy hí’ - mer hogy görög, de jó haver) a többi meg csak majd ugy alakó’maj’ meglásdd magátó’".(...vagy valami illyesmi, amivel fárasztanyi szokott - de ez a lényeg - ő valami nagyon híres könyvbe óvasta valami földi féléje írta aztat is.)
…szóval én csak aztat akartam mondani: aki hülye a’ megérdemli a sorsát…
Oszt nehogy asszigyitek a levegőbe beszelek, ugy higgyitek el ahugy van - tapasztalásom van dögivel…teli vagyok ám én, ha mással nem is intellektusos barátokkal, rokonyokkal, falumbélikkel… csak én marattam itten a szövegelős környezetembe ilyen surmány … Tisztelöm is szeretöm is őköt, föl is nézek rájok – maj hogy nem kitörik a nyakam…
…csak akko’ fog ám el a pulyka méreg miko’ valami politika gazdaság vagy még enné’ fontosabb a futbal terin vitás kétségek merőnek föl közöttünk… Mer akkor előbb utóbb csak csak az a vége, csak-csak oda oda pörkölik nékem – parsze csak ugy fínomant intellektuállatiasan…: nékem osztán ne beszé’ ötcsökös… (ez példának okáér’ a bátyám )"…mer én orvos vagyok, tanár-, mérnökember vagyok stb....(jaj, ezt az utóbbin nagyon szeretik – ahányat ismerek mindtő hallottam má: „én oszt' ez jobban tudom, mer a számok embere vagyok” „ vagy a másik kedvenc "nálam kérem a mikrony az mikrony"... meg ilyenek…)
…én meg mint mondhatnék osz erre…nem akarom őköt inzutálnyi a kérdéssel: mé’ tart akko’ itt az ország, a politika, a gazdasság…ha tinéktek ekkora nagy ész szorótt a koponyátokba – ne mongyátok, hogy e tőletek független mert ezt a sokmindent, végöl is, igenis ti – meg én csinájjátok…csinájjuk. He? No ugye
aztán nem szólok pedig a nyelvemen van ám
:...Tik se beszéllyetek énnekem! Én se most kezdtem ám eztet a szakmát…mer én meg (már vagy ezer esztendeje)
„ma-gyar …paraszt vagyok, (paraszt magyar vagyok?)”
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok
értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai
üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a
Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek: